Magyar szerkezettár

vigyáz

tn (és ts) ige

1. éberen figyel, ügyel, óvatosan viselkedik, cselekszik, hogy valami bajt elkerüljön. vigyázz a ruhádra! ▸ úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére a hímes tojásra

2. rég virraszt.

3. nép figyel valamire. vigyáz a szavamra.

4. isk vigyázóként működik.

5. ▸ vigyázz innen onnan

6. ts rég nép éberen figyel valakit, valamit.

[ fgr tőből]

____________________

rá

I. szjeles hsz

1. valakinek v. valaminek a testén, felületén levő helyre, ill. egész testére, felületére. varrd rá a gombot; adj rájuk kabátot is; lesújt rátok. | valamire úgy helyezve, hogy rajta függjön. itt a fogas, akaszd fel rá a kabátot. | (isz-szerűen) ▸ rá, rá hajrá

2. utána, azt követőleg, és vele szoros kapcsolatban. alszik rá egyet; bólint rá.

3. ( -ra, -re ragos szóval) a megjelölt idővel később. egy évre rá.

4. neki, számára. bajt hoz rá; mos rá. | őt illetően, rá nézve. ez nem hízelgő rá.

5. valaki, valami irányában, felé. vicsorog rá.

6. azzal kapcsolatban, arra vonatkozóan. van rá példa.

7. arra a célra. nincs rá pénze.

8. ritk ráadásul, hozzá még. buta és rá még lusta is.

9. <vonzatként.> gondol, vigyáz rá; méltó rá; oka van rá.

10. <a rá- ik h., ha a cselekvés nem az egysz 3. sz-re irányul.> rátok fér a pihenés.

II. ik

1. a megnevezett v. odaértett személyre, dologra. rámutat; ráüt. | <jelentéstömörítő igékben.> rásegít, ráfanyalodik.

2. az előzőnél v. a vártnál többet. ráígér.

3. valamire reagálva. rábólint. | valamit tudomásul véve, megértve. rájön, rádöbben (valamire).

4. valakire, valamire közvetlenül vonatk. módon. ráesteledik; rábizonyul.

5. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> rá-rámosolyog.

[ fgr tőből]

..........

rá

→ ő ⊕ -ra/-re ⊕ [3Sg]

ő¹

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

ő²

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

1. az ismert, említett személy, es. állat, dolog. te velem jössz, ő itt marad. | az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. hátha ő is ott lesz!

2. ▸ őket két cicája van, nagyon szereti őket.

3. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt) a hozzá tartozó, a birtokában levő. az ő fia is itt van.

4. (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.) a hozzájuk tartozó, birtokukban levő. az ő házuk.

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

-ra/-re

hat-rag

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

[3Sg]

____________________

ó/úgy

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ úgy

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

úgy

I. mut hsz; (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban )

1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel; ▸ ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).

2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> ▸ úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...

3. ▸ így úgy

4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.

5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.

6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy jó, ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.

7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!

8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...; ▸ úgy látszik ▸ ha úgy tetszik ▸ hogy úgy mondjam

9. ▸ úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.

II. hsz

1. körülbelül. úgy öt óra tájban.

2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a jó, amikor úgy szép csendesen esik az eső.

3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.

4. ▸ csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.

5. ▸ csak úgy csak úgy rázta a zokogás.

III. msz

1. <helyeslés kif-ére:> úgy van. ▸ úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod

2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!

3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!

4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!

[ fgr tőből]

____________________

h¹

[há] fn

1. mássalhangzó: a hangszalagok résében képződő zöngétlen gégehang.

2. ennek írásjegye (h, h). | <rövidítésként:> ▸ h ▸ h ▸ h ▸ h

3. (jelzőként, sorszn h.) nyolcadik. a h) szakasz.

h²

[há] fn zene

1. a c-dúr hangsor 7. hangja. | e hangon épülő <hangsor, hangnem>. h-dúr, h-moll.

2. az ezt jelölő hangjegy.

h cxn óra (pl.: 8h );

h cxn vegy hidrogén;

____________________

fényére

→ fény ⊕ birtokos személyjel ⊕ -ra/-re

fény

1. látható sugárzó energia. ▸ északi sarki fény ▸ fényt kap | ▸ valaminek a fényei a város fényei.

2. sima felületről visszavert csillogó sugárzás. a gyémánt fénye. | ▸ valakinek a szeme fénye

3. műv fényk <képen> világos folt, részlet.

4. ▸ fényre hoz

5. vál díszes külső, ragyogó szépség, pompa. a királyi udvar fénye; ▸ a fény városa

6. dicsőség, tekintély. a család régi fénye.

7. irod az értelem, a szellem világossága. | valaminek magyarázó, megvilágító ereje. valamilyen fényt vet valamire; ▸ valaminek a fényében

8. vál derű, öröm. fényt visz valakinek az életébe.

[?fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-ra/-re

hat-rag

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

____________________

szeme

→ szem ⊕ birtokos személyjel

szem

1. a látás érzékszerve. ▸ bántja a szemét valami ▸ valakinek a szemébe szeme közé néz ▸ valakinek a szeme közé a szemébe vág valamit ▸ valakinek a szemébe megmond valamit ▸ még a szemét is kilopja valakinek

2. nézés, tekintet. találkozik a szemük; ▸ rajta van a szeme ▸ kerülj csak a szemem elé! | figyelem. csupa szem; rajta van a világ, az emberek szeme; ▸ szemre vesz valakit, valamit ▸ valakinek a lelki szemei előtt

3. látás, látóképesség. éles szeme van; ▸ van szeme valamihez ▸ hol volt a szeme? hova tette a szemét? ▸ olyan a szeme, mint a sasnak | látásmód, megítélés, értékelés. valakinek a szemében v. a szemével (nézve).

4. <kif-ekben érzés, érzelem, magatartás jelképeként.> valamilyen szemmel néz valakit.

5. nép <kif-ekben a szégyenérzet, szemérem jelképeként.> ▸ hogy van szeme?

6. némely gazdasági növény, kül. gabonafélék és a hüvelyesek magja. a búza szeme. | (jelzőként) ilyen növény magjából egy, ill. a számnévvel megnevezett számú darab. egy szem bab.

7. fürtös gyümölcs egy-egy bogyója. a ribizli szemei. | (jelzőként) <gyümölcsből, ehető (, gömbölyded) terményből egy, ill. vhány> darab. két szem krumpli.

8. apró (gömbölyded) tárgyak közül egy-egy darab, ill. egyforma elemi részekből álló tárgynak egy-egy eleme. felszedi a morzsát az utolsó szemig. | (jelzőként) egy szem kavics. | valamiből nagyon kis mennyiség. egy szemet sem aludt. | (jelzőként) biz <a megnevezett szám kevés voltának kiemelésére.> egy szem lánya van.

9. kötésnek, horgolásnak a fonál egyszeri hurkolásával készült eleme. | hálón: lyuk.

10. mezőg rügy.

11. nép rég cserépkályha tányér- v. bögreszerű csempéje.

12. kerekded, színes folt, rajzolat. a pávatoll szemei. ▸ majd kiég kisül a szeme ▸ kopog a szeme az éhségtől ▸ nagyobb a szeme, mint a gyomra ▸ valaki, valami szálka valakinek a szemében ▸ más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem ▸ valamivel kiszúrja a szemét valakinek ▸ szemet szúr

[ fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

____________________

a → az

____________________

mint¹

hsz vál

I. kérdő

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.

[←mi² ]

mint²

ksz

1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.

2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...

3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.

4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...

5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.

6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza; ▸ valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.

7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...; ▸ mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...

8. ▸ nap mint nap

[←mint¹ ]

..........

amint

I. von hsz

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

II. ksz

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!